A nagy skandináv chili projekt

Háttal nem kezdünk mondatot, de most talán mégis: háááát ez az idő is eljött, újra nyitom a blogot, mert őszintén szólva szerettem ide járni. Magamnak írogattam, fotóztam és neveltem, mégis, a statisztikák alapján jártak itt mások is. Sőt, időnként visszajelzéseket is kaptam, én pedig szeretem a társaságot :D Tehát itt vagyok, és velem vannak immár az idei új chilik is, Skandináviában.
A régiek végül nem költöztek, számukra új otthont találtunk. Idén vetettem először, és úgy tűnik, változik az északi klíma, jelenleg éppen 30 fok van odakint, amit a teraszon éldegélő Black Pearl rengeteg kis terméssel hálál meg. Férjem Jolokiája is két paprikát növeszt éppen, a munkahelyére bevitt és az oviba ajándékozott Habanero White-ok pedig elképesztően nagyra nőttek. De komolyan, majd készítünk fotót legközelebb.
Úgy tűnik azonban, hogy a levéltetvek errefelé is lelkesek ám, de nagyon. Velem ellentétben, mert én már kezdem feladni. Van két Habanero és egy Jalapeno Early (utóbbihoz nagy reményeket fűztem), amik sajnos nagyon durván levéltetű-súlytottak. Próbáltam én már mindent (kivétel kártevőirtó szereket, biokertésznek tartom magam ugyanis), de semmi nem segített. Emiatt sajnos nem nagyon nőnek, csak bokrosodnak, és ha lesz is rajtuk virág, az egyből a levéltetű sereg martalékává válik.
Emellett ezeket valami gomba is megtámadta, úgyhogy szerintem még picit hagyom őket, de ha semmi nem változik, megválok tőlük hamarosan.
Soha nem nyugvó balkonkertészként tegnap rendeltem Poblano és Chipotle magokat, mostanában gyakran készítek mexikóit, amibe jók lennének ezek a chilik, de errefelé nem kapok még hasonlót sem. A chipotle bolti majonéz tragikus (homemade hamburgerem kötelező darabja) , sajátot készíteni Chipotle nélkül meg ugyebár nem ér. Tudom, legkorábban jövőre lesz termés, de mit mondjak, türelmes vagyok... :)




Szünet

A blog szünetelésének egészen egyszerű oka van: én és a növényeim két különböző országban tartózkodunk. A tavaszi vetésből sok minden lett egyébként, ám időközben félbe kellett hagynom a projektemet. Az immár két éves növényeket rábíztam valakire, akitől azt a visszajelzést kaptam, hogy gyönyörű állapotban vannak, hatalmas, bokros paprikák lettek, termés ellenben kevés van. Ha ezt a telet is túlélik, jövőre kiköltöznek utánam, és akkor kezdődhet a chili termesztés Észak-Európában.
Addig is egy időre a blog biztosan szünetel (ill. lehet csak egy-két hónapig, ihlettől függ)

Nagy tavaszi kertészet mustra II.

Az elmúlt két nap részben ismét a kertészkedésről szólt, és holnap is ez a tevékenység kapja a főszerepet a piaci barangolás mellett természetesen :) Megkezdtem a balkon idei kialakítását, új szerzeményekbe történő ültetést. Ami történt dióhéjban:
- szétültettem a színes mángoldokat két balkonládába, hogy jobban fejlődjenek, terveim szerint egész nyáron lesz friss mángoldom :) Kíváncsi vagyok, milyen tervei vannak a mángoldoknak :D Mert ugye az lesz a mindent eldöntő tényező. Erőlködhetek én akárhogy, ha a kis növénykék beintenek
- jópofa kis edényekbe került három tő szamóca. Ebből a termésmennyiségből ugyan lekvár vagy durva mennyiségű szamócás süti ugyan nem lesz, de egy balkonkertésznek ne is nagyon legyenek ilyen merész álmai. Maradjunk a realitás talaján: lesz jó néhány szem friss, bio, saját termesztésű gyümölcsöm. Ugye-ugye? Nem is hangzik rosszul. Szamócát termeszteni egyébként nem is nagy kunszt, nem is helyigényes, és a palánták sem drágák (magról nevelni nem érdemes, sziszifuszi munka, nekem tavaly nem sok eredményt hozott a projekt)
Ezen kívül elvetettem jó néhány fűszernövény magját, és a nemrég vásárolt margarétát is elhelyeztük egy fémkalitkában (micsoda dekor, te jó ég :) nagyon jól néz ki). Holnap folyt. köv, remélem jobb idő lesz, ma azért fáztam, végül a hűvös idő véget is vetett a lendületemnek. 
Ez tehát az "ami eddig történt" része a legújabb epizódnak, most folytatódjon a beígért kertészet-értékelés, kizárólag szubjektív, saját nézőpontból. 

Tegnap folytattam tehát nagy tavaszi beszerző körutam. Az elhivatott, lelkes balkonkertészt onnan lehet megismerni,hogy ilyentájt egyre gyakrabban bukkan fel kertészetek környékén, olyan hiper-szupermarketekben, ahol csalhatatlan szimata szerint kertészkedéssel kapcsolatos dolgokat is lehet kapni szezonális jelleggel, és az igazán lelkesek még a kiállításokon is megjelennek. További ismertetőjelünk (illetve jelük, mert én tuti nem vagyok ilyen :D áááá, dehogy), hogy megszállottan nézegetjük mások kertjét, balkonját, a parkot, a házak előtti kiskerteket (stb.), és elemezzük a látottakat, kizárólag kertészeti szempontból. Olykor-olykor elhagyja egy sóhaj is az ajkunkat, ez kizárólag az irigység jele a kerttel rendelkezőkkel szemben :) Ó, igen, el ne felejtsem, van még valami, ami speciel rám nagyon igaz: a hiper-szuperek által árult chili paprikák előtt álldogálva büszkén húzom ki magam, majd egy lesajnáló pillantás keretében tovább sétálok, hiszen eszembe jut, hogy nnnaaa, ez az, ezt jól csináltam, nekem van SK termesztésű paprikám, méghozzá igen erős/jófajta/szuper/különleges és még sorolhatnám :) 
És valójában- szerintem- ez a balkonkertészkedés lényege: a saját termés felett érzett büszkeség és elégedettség öröme. Mert igenis lehet ilyen körülmények között, ilyen kis helyen is haszonnövényeket termeszteni. 
De elkanyarodtam a témától nagyon. Szóval kertészet. Illetve ez most kivételesen az IKEA volt (na igen, mint írtam, mindig kiszimatolom, hol lehet kertészeti cuccokra költeni). Nem kell nagy csodára számítani, mindenki ismeri a svéd áruház koncepcióját: mindenből egy kicsi, minden, ami lakberendezés. Pozitív csalódás volt számomra, leginkább az árfekvés tekintetében. Ugye azért ez is mérvadó, hiszen az ember fia/lánya (igény szerint behelyettesítendő) nagy mennyiségű pénzt el tud herdálni hobbijára (hát még az, akinek több is van ezekből. Jelen). 
Van itt minden, mint karácsonykor, de tényleg. Kis kaspó, nagy kaspó, óriás kaspó. Kis cserép, nagy cserép, óriás cserép. Kommersz cserepet ne itt keress, ez nem az a hely, itt minden a designról szól, még jó. Ez a célja ugyebár. Ami nekem különösen tetszett az a színes, óriási méretű (és meglehetősen kedvező áru) műanyag kaspószerűség. Kár, hogy egy darab rögtön lestoppolná az egyik felét az erkélynek. Pedig az egyik paprika tuti élvezné :D Na, de ez itt nem luxusszálló kérem szépen a növényeknek, inkább amolyan erdei tábor jellege van a dolognak: mindenkinek meg van a maga helye, és addig maradhatnak, amíg a szezon tart. Itten kérem szigorú szabályok uralkodnak. 
Menjünk tovább! A fém, színes és fém színű vödrök is jó dekorációs elemnek bizonyultak, de nekem most passzolnom kellett sajnos. Egyelőre, teszem hozzá halkan :) Ami nagyon megéri by the way: kókuszrost. Tavaly már áradoztam róla egy karikát, most is osztom a saját véleményemet, azzal a különbséggel, hogy idén nem magában, hanem földdel keverve fogom használni azzal a céllal, hogy lazítsam a talajszerkezetet, ahol szükséges. Na már most, az IKEA nevezetű lelőhelyen három téglát adnak nem egészen egy gurigáért, ami ha tavaly is így lett volna, nem döntöm romba a családi költségvetést a téglánként 6 kiló elköltésével. Ezt nem anyagiaskodásnak szánom egyébként, pusztán levonom a konzekvenciát: van, ahol többet is kaphattam volna a pénzemért. Ami azért nem mindegy, ha belegondoltok, mennyi virágföldre, tőzegre, kókuszrostra (stb.) van szüksége egy balkonkertésznek a boldoguláshoz. 
Tehát ezért még biztos vissza fogok térni a svédekhez (meg azért is, mert szeretek oda járni, na). Röviden kb. így összegezhetném a lényeget az ottani kertészeti részleggel kapcsolatban. Persze van itt is locsolókanna mindenféle változatban, meg cserepes műnövények (na ettől a hajam égnek áll, aztán ki is hullik szálanként. Ez most komoly? Cserepes MŰnövény? Könyörgöm, legalább egy kaktusszal próbálkozzunk már meg. Vagy ültessünk fűszernövényt, az tényleg pofon egyszerű). Kislapát, nagylapát és társai itt nincsenek, kerti bútor, lámpás, és egyéb kiegészítők viszont dögivel. Evvan, szét kell nézni, csemegézni a kínálatból, és nem mindent egy helyen megvenni, mert aztán tuti látunk valamit, valahol máshol, valami sokkal jobb áron, amitől biztos agyvérzést fogunk majd kapni :) 
Összegezve tehát: IKEA szerintem = kókuszrost jó áron, kaspók (ha valakinek igénye van rá. Nekem néha van. Nőből vagyok, nem nagy kunszt), haspók, székpárnák (nem a fingós, dilibolt féle változatra gondolok). Részemről ennyi, mást itt balkonra nem nagyon vennék. Bár azért az ülőalkalmatosságokat még megnézem, mert a pihenő sarok kialakítása még várat magára. 

Holnap folyt.köv, ellátogatok a Tesco-ba (ne kérdezd, miért, magam sem tudom. Még), és további ültetési projektek fognak lezajlani. Éljen a tavasz, és persze az elültetett növények is éljenek soká! :) 

Nagy tavaszi kertészet mustra I.

Némi gondolkodás után úgy döntöttem, hogy idén kicsit bővítem a blog profilját. Mivel arról nem túl izgalmas nap, mint nap írni, hogy ma is csak 0,0004 mm-t nőttek a növénykék, így kicsit mélyebben belemegyek a kertészkedés témába, különös tekintettel a balkonkertészkedés szempontjából.
A kerthez, természethez való viszonyom már gyerekkoromban, szinte születésemtől fogva kialakult, nagyszüleim telkén töltöttem az összes nyarat. Ahogy vége volt az bölcsinek/óvodának/iskolának, már indultunk is, és egészen addig ott voltunk, amíg be nem csöngettek újra a következő évfolyamra. A nagy kertben mindig volt munka bőven, és én örömmel segítettem. A haszonnövények, gyümölcsfák, szőlők mellett virágoskertünk is volt. Az alapozás tehát meg volt, nagymamámtól igen sokat tanultam. Gyakran hívom fel ma is, ha valamit nem tudok pontosan. Így volt ez tavaly is, mikor kiültettem a paradicsom palántákat, és akkor is, mikor befőzéshez készülődtem.
Természetesen nekem is nagy vágyam, hogy saját kertben folytathassam ámokfutásomat, ám addig is szerencsésnek érzem magam a balkonunk miatt, ami kicsit pótolja a kertet, és sok lehetőséget rejt magában. Ez lesz már a 3. évem, hogy ezzel foglalkozom, és a kezdeti buktatók után lassan kialakul, mit, hogyan kellene csinálni. Idén már a design része is foglalkoztat, egy kellemes pihenő sarkot szeretnék kialakítani a növények között, hogy nyáron úgy érezhessük, mintha a kertben üldögélnék. Igyekszem majd itt is megosztani az ötleteket, lesznek erről is tehát posztok :)
Továbbá tervezek egy írás sorozatot a fűszernövényekről, paprikákról, mindenféle tudnivalóról, praktikákról, vagyis kicsit bővül az informatívabb oldala is a dolognak. Lesz még a tervek szerint több recept is, hiszen igazából minden nap főzök, és minden nap mást, ha tehetem, saját fűszernövényeket, paprikákat használok. A két hobbim itt kapcsolódik igazán össze. Lesz szó tehát ízekről, színekről, illatokról is, és ugyebár szükség lesz egy alapvető, ám annál hasznosabb információkat tartalmazó cikkre is a balkonkertészkedésről :) De ne szaladjunk ennyire előre, mert mára egészen mást terveztem! Kezdjünk is hozzá!


Általában minden tavasszal megkezdem a kertészetekben a szokásos Canossa-járásomat, nem lesz ez másként idén sem. Természetesen nem csupán egyszer járok ilyen helyekre, általában télen is van egy-egy kiruccanásom, de akkor ugye túl sok érdekes nincs az ilyen helyeken. Speciel télen a balkonomat pihentetem, mint a jó magyar ugart szokás :) (ha jól tudom, szokás. volt legalábbis. na mindegy, ebbe ne menjünk bele). Tehát nálam téli növények nem kapnak helyet, ahogy River Cottage főhőse mondaná: ami nem hoz hasznot számomra, annak nincs helye a kertemben. Ezzel valahol én is így vagyok, túl kicsi a helyem ahhoz, hogy felesleges dolgokkal töltsem meg. Ritka kivétel párom egy-egy növénye, amit ő gondoz. Lelke rajta, a virágok szépek, imádom őket, de egyelőre még nem foglalkozom behatóbban velük. 
Tehát ebben a posztban a mai túrámról akartam írni igazából, majd persze beszámolok a többiről is más posztokban. 
A mai célállomás a Baumax volt, ez volt hozzánk a legközelebb, és mivel földre volt szükségünk, ez kézenfekvő volt, dacára annak, hogy az árai...khm, hogy is mondjam, nem a legjobbak a piacon. Mellesleg azért elég morbid szerintem, hogy zacskózva vesszük a földet, nem? Milyen jó kis üzlet már, eladni a virágföldet a városlakóknak, nem kis összegekért (csak jelzem, hogy tavaly személy szerint több ezer forintot költöttem földekre és kókuszrostra. Ennyit a business-ről), gondolkodom is, hogy szakmát váltok :D 
Na, ahogy az lenni szokott, nem csak földet vettünk, hiába, a tavasz kezdete a legtöbb hobbi kertésznek egy nagy érvágást jelent, főként, ha balkonon zajlik az ámokfutásod, ha van kerted, ott legalább alapvető dolgok a rendelkezésedre állnak. Gondolok itt például arra, hogy tavaly nagyon megszenvedtünk az ökörparadicsommal, mivel ugye jó tulajdonsága, hogy nagyra nő, itt meg azért nincsenek mindenféle karók elszórva, hogy legyen mihez kikötözni. Jelzem, a Baumaxban erre is gondoltak, ha hajlandó vagy megfizetni az árát, vihetsz haza hosszú rőzsét vagy mi a bánatot, aztán kötözködhetsz (ill. kötözhetsz), lelked rajta, éljenek a városlakók :) (nem mellesleg, halkan jegyzem meg, hogy az ökörparadicsom projekt dugába dőlt ugyebár, nem erkélyre való fajta :))
Röviden tehát a Baumax általában az utolsó, ahová szeretek menni vásárlási céllal, szinte mindent, amire onnan van szükségem, megvehetek máshol olcsóbban. Mondjuk a tavalyi málnatő vásárlás jó vétel volt, kifogtam egy akciót, az már más kérdés, hogy málnám végül nem lett, ez az én hibám, ez van. Kaspó, cserép és társai egyenesen a rablás kategóriába tartoznak, tápoldat címszó alatt az elsődleges (és talán egyetlen) célcsoport a virágtermesztők lelkes hada, zöldségtermesztéshez idén egyetlen ilyen terméket találtam, az is univerzális néven fut (gondolom olyan is), és kétszer annyiba kerül, mint a már jól bevált, általam is használt márka. 
De, hogy valami jót is mondjak...várj, gondolkodom...még mindig...na jó, egy eszembe jutott: spec nekem közel van. Ennyi. Ja, nem, van még valami! Hát de tényleg, majdnem elfelejtettem, pedig tavaly úúúúgy örültem neki, hogy vettem is három csomaggal: fehér, műanyag, kedved szerint firkálható kis jelző lapocskák, pálcikák vagy mifene azért, hogy tudd, mit hova ültettél. Vagy hova mit ültettél. Ennek azért örültem, mert tavaly nagyon kerestem mindenhol, és ahol lehetett kapni, ott botrány volt az ár/mennyiség arány, viszont a Baumaxban egy csomagban ötven darab van, és azt hiszem (nem biztos) 600 ft volt/ csomag. Ám azért vigyázz az alkoholos filccel, nekem még idén gondot okoz lemosni a tavalyi feliratokat :) 
Most pedig olyan leszek, mint egy rossz krimi vagy sorozat befejező narrációja :) A folytatásban: jön, jön, jön!!!!! Amit az Oázisról tudni érdemes :) 
Addig is: kalandra fel, ragadjatok lapátot, és ültessetek, hogy gyönyörű, zöld környezetben élhessetek. Még akkor is, ha csak egy aprócska erkélyetek, egy szabad polcotok, sarkotok vagy épp egy kertetek van :) És vigyétek a gyerkőcöket is, élvezni fogják :)

Itt a tavasz! Vagy még sem?

Rég jártam már itt, ennek egy hosszabb külföldi kitérő az oka. A tavalyi év 
nagyjából jól alakult, de azért idén van mit kiküszöbölni. A kártevőkkel folytatott harcot idén magasabb szinten szeretném művelni, nekik köszönhetően a paradicsomtermesztés meglehetősen problémás és mondhatni, eredménytelen volt. Annak ellenére, hogy a fűszernövényeknek elvileg nincsenek kártevői, még a bazsalikomon is szép számmal tenyésztek a kis állatkák. A koriander pedig maga volt a tragédia. Röviden így foglalhatnám össze ezt a részét a dolgoknak. 
A paprika termesztés már sikeresebb volt, a kiszárításuk is gond nélkül lezajlott, az utolsó terméseket még októberben szüreteltem le. Négy paprikát teleltettem át: Bhut jolokia, Naga morich és a már két éves Habanerokat. A Jolokia kissé megkopaszodott, ennek az az oka, hogy egyik éjjel kint felejtettem, és bár napközben jó idő volt mostanában, volt egy-két hűvösebb éjszaka. A két Habanerot erősen visszavágtam, a bimbókat lecsipkedtem, idén több termést szeretnék és nagyobb növényeket. 
A fűszernövény projekt is beindult, ezek közül teleltetni nem nagyon szoktam, csak a rozmaringot, de az az idei telet nem élte túl. Már szépen cseperednek a thai és olasz bazsalikomok, a kakukkfű és a majoranna, viszont a thai citromfüvet újra kell vetni, valamiért tavaly is csak másodjára sikerült életképes állapotot előidézni. 
Az erkélyen már sütkéreznek a kis korianderek, kibújt a színeslevelű mángold, a borsó, a petrezselyem, a színes sárgarépák és az újhagyma. A zsályára, ami már két éves, átültetés vár, csodálom, hogy ezt a hideg telet túlélte. 
A konyhában pedig mesterséges fény alatt fejlődnek a paprikák, idén kevesebb fajtából többet vetettem, azokat, amik nekünk a legjobban ízlettek. 
JÖvő hétre terveztem egy nagyobb lélegzetvételű ültetést, de az időjárás jelentés alapján ez érdeklődés hiányában elmarad valószínűleg

Félidős számvetés

2011. augusztus 7.


Nem is tudom, mit mondjak eddig az idei nyárról. Persze, szigorúan mezőgazdasági szempontból. Azt hittük tavaly, hogy annál rosszabb már nem lehet...nem lett igazunk :) Na, nem tragédia, csak kissé lassabban történnek a dolgok. Legalábbis itt nálam, a keleti fekvésű erkélyemen. Ez ugye magában hordozza azt a tényt, hogy lassabban fejlődnek a növények, lassabban érik be a termés, mintha a túloldalon lenne a növény-nevelde. De úgy gondolom, pánikra semmi ok, van még idő, és az eddigiek alapján megállapítottam, hogy nem napsütéses időben is bepirosodik a paprika, és csípős is lesz a chili. Sajnos most nincs fényképező gépem, így nem tudok feltenni új képeket az eddigi termésről, pedig akadt azért jócskán: eddig közel 10-12 habanero-t szüreteltem, közel 20-30 numex twilight-ot, illetve ettem már a saját balkon paradicsomomból is, még ha nem is túl sokat. De még csak most jön a java, a terméseim csak úgy lesik tömegesen, hogy mikor is érhetnek be (felőlem bármikor :D). Rengeteg termés van a filius blue paprikán (mindenkinek ajánlom, aki sok termést szeretne, tele van paprikával, akárcsak a numex), folyamatosan szüretelem a habanero-t, tömegesen jelentkeztek a termések a szegedi csípősön, naponta jelenik meg egy újabb jalapeno, a fütyipaprikáról, black pearl-ről, serrano-ról már nem is beszélve. Megmondom őszintén, kicsit én is "oka" vagyok annak, hogy sok növényem még csak most kezd bimbózni: nem hagytam, hogy a túlságosan kicsi növényeim kineveljenek egy-két paprikát. A purple jalapeno-t nagyon korán hagytam termőre fordulni, meg is lett az eredménye: nekiállt kinevelni 4 db paprikát, és ezzel együtt ledobott vagy 25 bimbót...bezzeg most, amikor már elég nagy a növény: van rajta vagy harminc bimbó, amiből minden nap legalább egy beköt...Szóval inkább a kivárásra játszottam, és úgy tűnik, meg is lesz az eredménye: rengeteg termésem lesz! :D Ehhez persze hozzájárul az is, hogy egy kedves kolléga adott egy-két tanácsot a tápoldatozást illetően, így drasztikusan megemeltem a tápoldat mennyiségét (hogy őszinte legyek, az összes növény esetében), és meg is lett az eredménye. 
Személy szerint továbbra is drukkolok a növényeimnek, még csak mostanában lesz termés a naga morichon, a red savinán, a bhut jolokián, az ökörszív paradicsomon, a kaliforniai paprikákon és így tovább :)
Update: a fűszernövényeknek annyi, a takácsatka kolónia bevégezte a feladatát, szerencsére sikerült minimálisra szorítanom jelenlétüket macerás módszeremmel (kézi pusztítás), de sajnos nem nullára, így folyamatos harcban állok ezekkel a dögökkel...(ennek köszönhetően valószínűleg idén a teleltetés elmarad)

Takácsatka

2011. július 19.


Sajnos a napokban ismét szembekerültem a takácsatkával, illetve egészen pontosan a növényeim. És ennek az intermezzo-nak sajnos áldozatai is lettek. Az egész úgy kezdődött, hogy a hajnalkáimat felfuttattam az ablakra, és már előre vártam, hogy egy-két napon belül megjelenjenek a virágok. És ekkor vettem észre, hogy jó néhány levél elkezdett sárgulni...ez még nem lett volna gond, de volt jó néhány elszáradt levél, és kis hálószerűségeket is észrevettem itt-ott. A levelek egy része pedig kis fehér pöttyökkel volt tele. Mikor megnéztem a fonákjukat, láttam, hogy picike bogárkák teszik serényen a dolgukat a növény nagy részén. Ekkor már sajnos a környező paprikáim, és főként paradicsomjaim is áldozatul estek...A paradicsomok körében olyan pusztítást végeztek, hogy négy tő kivételével mindet kidobtam, ahogyan jó néhány más palántámat is, amelyek két permetezést követően sem lettek bogármentesek...Így inkább ezt a megoldást választottam, mint, hogy az összes növényem idő előtt bevégeztessen. Ezt követően az összes növényem levelét egyesével átnéztem, hajfestékhez mellékelt kesztyűben, és módszeresen megtisztogattam a leveleket...A hajnalkáról pedig az összes levelet levágtam, hátha... Majd meglátjuk, mostantól napi szinten figyelni fogom a fonákokat. Addig is, álljon itt egy internetes cikk a takácsatkáról: 

A szobanövényeket megtámadó kártevők közül a takácsatkák elleni védekezés a legnehezebb, mert a legtöbb vegyszerrel szemben ellenállóak.
A takácsatkák a szobanövények legfélelmetesebb kártevői közé tartoznak, többek között azért, mert a többi rovarkártevőnél kevésbé érzékenyek a vegyszerekre. Forró nyarakon a takácsatkák a kertben is kárt okozhatnak.
Felismerés
Mivel minden szélsőséges hatásnak kitett növény érzékeny a kártevők támadására, ügyeljünk a megfelelő termesztési feltételek biztosítására. Ez a szobanövények esetében megfelelő szellőztetést és páratartalmat jelent, azt, hogy a növény nincs elöregedve, nem kap túl sok tápanyagot, elegendő, de nem túlzottan sok nedvességet kap, és nem szenved semmilyen betegségtől. A takácsakták június és szeptember között a legélénkebbek, de megfelelő körülmények között a veszélyes időszak elhúzódhat. A takácsatkák közé több faj is tartozik, ezek közül a kétfoltos takácsatka (Teranychus uricate) és a Teranychus cinnibarinus a leggyakoribbak és legveszedelmesebbek. A hímek áttetsző sárgászöld színűek, de alkalmazkodnak a gazdanövény levele színéhez. A Teranychus cinnibarinus nősténye az év nagy részében narancssárgás-vöröses színű, a Teranychus uricate nőstényei pedig augusztusban, az áttelelésre készülve öltenek világospirosas színt. A súlyos károkat okozó takácsatkák nem tévesztendők össze a nyár végén a járdákon és falakon nagy számban előforduló kis vöröses pókokkal, a Bryobia-atkákkal. (Ezek okoznak ugyan némi kárt a szabadföldi növényekben, de csak ritkán támadják meg a szobanövényeket és a melegházi növényeket.)
Árulkodó jelek
A kártevő jelenlétének első jelei nagyon finom, világos pettyek vagy halványsárga foltok a levelek színén. A kártevők maguk a levelek fonákján találhatók, bár szabad szemmel alig észrevehetőek, ezért hasznos, ha egy kis nagyítólencsét használunk. A beteg levélen atkákat, petéket és a kártevők körül keletkezett hulladékot fedezhetünk fel. Maguk az atkák sokkal jobban megfigyelhetők, ha mozgásra késztetjük őket. Ehhez fordítsuk fel a levelet és  helyezzük egy ujjunkat a levél színére. Általában a testhőmérséklet is elég ahhoz, hogy az atkák megmozduljanak (ezután alaposan mossunk kezet, mielőtt másik növényhez nyúlnánk).
Gyors cselekvés
A takácsatkák közeli rokonai a pókoknak, de azoknál sokkal kisebbek, maximum 0,5 mm nagyságúak. Ha megtelepszenek a növényen, finom hálóval borított hatalmas és tevékeny kolóniákat alkotnak. A támadás kezdeti jelei nehezen észrevehetőek, és a fertőzés többnyire javában dúl, mire az első ellenlépéseket megtennénk. A siker titka itt is a gyors cselekvés. A fertőzés korai felismerése és a gyors védekezés megmentheti a növény életét. Ha a kártevők súlyosan elszaporodtak, érdemesebb kidobni a fertőzött növényt.
A kártétel
A fiatal és a kifejlett atkák a növényi szövetek nedveivel táplálkoznak. Így alakulnak ki a problémára utaló első jelek: az apró, világos pettyek a leveleken. A levelek, bimbók és virágok mind ki vannak téve a támadásnak. Ahogy a kolónia az új helyen megtelepszik, onnan a fertőzés más levelekre, bimbókra és virágokra is átterjedhet. A kártevőre jellemző háló először többnyire a levélhónaljaknál figyelhető meg. Ahogy a kolónia növekszik, a háló mérete is nő, egy idő után pedig mintha finom selyempólya borítaná a növényt, tele atkákkal, petékkel, petehéjakkal és levedlett rovarbőrrel. A betegség jelei a későbbiekben a levelek elszíntelenedése illetve bronzszínűvé válása. Még később a levelek elszáradnak és elhalnak. Ahogy a takácsatka-kolónia növekszik, a növény leveleit atkákkal és petékkel teli nagy, selyemszerű szövedék lepi el.  
Életciklus
Az atkák életet több ciklusra tagozódik. E ciklusok hossza nem állandó, nagyban függ a külső hőmérséklettől is. A takácsatkák fejlődésének fázisai: pete (hatlábú), lárva, protonimfa, deutronimfa és kifejlett állat. A nyári hőségben a kifejlődés mindössze 8 napig tart, ezzel szemben 10 °C körüli hőmérsékleten ugyanez a folyamat kb. 8 hét alatt játszódik le. A táplálkozási fázisok (tehát az az idő, amikor az atkák a növényen élősködnek) a takácsatkák lárva, nimfa és kifejlett életszakaszaiban bonyolódnak. Az atkáknak a nimfa és a kifejlett életszakaszokban 4 pár ízelt lábuk van, és a rovaroktól eltérően testük nem tagolható egyértelműen a szokásos fejre, torra és potrohra. Ősszel a legtöbb nőstény a faládák repedéseiben, a növénykaró rostjai között, a kötöző zsinór alatt, vagyis gyakorlatilag bárhol képes áttelelni, akár a növény földjében is, ha jobb helyet nem talál. A takácsatkák rejtekhelyükön maradnak egészen a tavaszig, amíg a hőmérséklet emelkedni nem kezd. Ekkor előbújnak, és megfelelő helyet keresnek a petéik számára. Megfelelő hőmérsékleten - a szobahőmérséklet általában megfelelő nekik - a Teranychus cinnibarinus télen is szaporodik.
Védekezési lehetőségek
A takácsatkák nem kedvelik a magas páratartalmú környezetet, ezért a megelőzés legjobb módja, ha a növényeket naponta kétszer langyos vízzel permetezzük be, ügyelve rá, hogy a levelek fonákjára is bőségesen jusson a permetezővízből. Ez persze gyakran nem a legjobb megoldás a lakásban, nem beszélve arról, hogy szóba se jöhet olyan növények estében, amelyek nem kedvelik a magas páratartalmat. Nagyon hatékony azonban a védekezésnek ez a módszere pl. a paradicsomon és az uborkán. A rendszeres permetezés elriasztja ugyan a takácsatkákat, de nem ajánlott alacsony páratartalmat kedvelő növényeink számára.
Elkülönítés
A már fertőzött növényeknek a vízzel történő permetezés csak nagyon kevés segítséget jelent. Nagyon fontos, hogy alaposan megfigyeljük a növényeinket, ugyanis ha a takácsatka-fertőzést már a korai szakaszában felismerjük, sokkal inkább számíthatunk a kezelés sikerére. A fertőzött növényeket el kell különíteni, és minél hamarább meg kell kezdenünk a kezelésüket. A már súlyosan fertőzött növényeket égessük el, főleg ha a fertőzés kora ősszel történt, így valamennyi, a növényen vagy a cserépben hibernálódott nősténytől is megszabadulhatunk. A növény környezetének őszi nagytakarítása is javallott, bár ez a lakásban nem mindig kivitelezhető. A kis melegházakból ki kell vinni a növényeket, és az üvegházban kénes füstölőt kell égetni. A kénes füst a kártevők elleni védekezés igen hatékony módszere, ezt az eljárást nem sok élőlény éli túl.
Vegyszeres kezelés
Növényeink rendszeres kezelése esetén ne feledjük, hogy egyes növények érzékenyek bizonyos vegyi anyagokra, az élősködő pedig ellenállóvá válhat, ha egy anyagot túl gyakran alkalmazunk. A hivatásos termesztők többféle növényvédő szerhez hozzájutnak, mint az amatőr kertészek, de a takácsatkák a szabályozott környezetben számukra is nagy gondot jelentenek. A takácsatkák igen gyorsan immunissá válnak ugyanis az új vegyszerekre, s azok hatása többé nem érvényesül. Az üzletekben igen kevés olyan vegyszer kapható, amely valóban hatékony a takácsatkák ellen. Válasszuk az igényeinknek leginkább megfelelő terméket, olvassuk el figyelmesen a tájékoztatót és semmiképpen ne használjuk folyamatosan ugyanazt a terméket. Újabb termék alkalmazásakor mindig győződjünk meg róla, hogy annak aktív hatóanyaga nem egyezik-e meg a már korábban használt termékével, illetve azt se gondoljuk, hogy a természetes összetevők nem lehetnek mérgezőek.
Hol kezeljük a növényeket
Lehetőleg szélmentes, enyhe napon permetezzük be a növényeinket a szabadban. Permetezés után ne tegyük őket közvetlen napfényre, amíg a levelek teljesen meg nem száradtak. A kezelést az ablakpárkányon is végezhetjük. Ha erre nincs lehetőség, tegyük a növényt a mosogatóba. Ilyenkor mindenképpen ügyelnünk kell arra is, hogy a legtöbb vegyszer rongálja a fényes felületeket.
Alkalmazási módszerek
Mivel kevés fajta vegyszer kapható, a rovarölő szerek alkalmazásának módjai is szűkösek. A lehetőségeken belül válasszuk azt a szert, amelyik a legjobban megfelel az adott növény körülményeinek. A rovarölő por nem alkalmas eszköz a takácsatkák kiirtására. A folyékony koncentrátumok a gyártó utasítása szerinti hígítást és vízzel való keverést igényelnek, de hatóanyagaik alapján meg találhatjuk köztük a kártevő elleni legalkalmasabb terméket. A rovarölő szerrel átitatott pálcikák jó megoldást jelenthetnek a nagy cserépben vagy dézsában nevelt növények kezelésére. Mindazonáltal lehetséges, hogy a bennük lévő vegyszer nem minden növény kezelésére alkalmas, és egyesekre, pl. fűszernövényekre és más ehető növényekre nem is javasolt.

Forrás: bagira.eu